jeg vil gerne have...

ma történelmi pillanatot éltem át, ugyanis, Evavál - német lány - lent voltunk a városban, és gondoltuk iszunk egy forrócsokit, és én rendeltem dánul, és megértették, és én meg megértettem mennyit kell fizetnem, és hűdebüszke voltam magamra. - na jó, kicsit még most is... - egyébként kezd április lenni időjárás szempontjából, ugyanis reggel havazott, délelőtt esett és havazott, dél körül már csak esett, és mire délután szabad lettem, addigra cc 12 fok volt, és kellemes, kicsit borús idő, nuku szél, úgyhogy kiélveztük.
ma Nate - amcsi srác - szülinapját ünnepeltük, és mivel folyton azzal a hülyeséggel jön dán órán szegény Hellenek, hogy "okay, but how about the chicken?", vettem neki egy borzalmas gipsz csirkét, amit vacsoránál át is adtam neki, meg elénekeltük együtt mindannyian a szülinapi slágert, és láttam rajta, hogy rettentő boldog, és vigyirog mint a vadalma. (vagy csak már vacsi előtt benayakalt pár Elephant beert)
ma este volt kis mosogatás, mivel cseréltünk Gertrude CG-jával, mivel holnap Runa megint meghívott minket a házába, és mind a hatan - oh such a miracle Gurpreet is!!!! - nála vacsorázunk, előtte pedig együtt főzünk lányok mindannyian. szóval jó lesz, legalábbis a múltkor jó volt nagyon, én sajots krumplit főzök, Melissa quessiladat, ami lepény sajttal töltve, Gurpreet pedig valami panir and pee masalat főz, ami zöldborsó meg sajt fűszeres szószban. szóval sajtos napunk lesz. most megyek, koccintok egyet Nate-el, megírom a dán házim, azátn a jó ég tudja mi lesz. (nyilván aludni fogok)

ready, stady, go!

képek készek. Lucienek tetszettek, Rolnadonak tetszettek, Pipnek tetszetettek, mindenki másnak is tetszettek, egyelőre nem rakom fel őket, hanem annak aki igényli elküldöm mailben, mert hátha az van, hogy nyerek valamit a tapasztalaton kívül, és akkor meg reklamálnak, hogy nem lehet publikálni sehol se nem... ez van. most rohanok.

olvadás

szombaton még a hó esett, vasárnap már csak eső, és a negyven centi hóbol meg csak foltok maradtak. vicces, hogy közben meg Pesten esik. itt meg már köd, más semmi.

most lettem kész a pályázatra nagyításokkal, holnap Lucivel konzultálok, aztán scannel - CD-t ír - postára ad Koppenhágába, és szorongva várja, hátha nyer sok pénzt / tapasztalatot / mittoménmit. ez van. szépen ki is tölti a kis napjaimat.

more snow

ma is viharos szél van, meg a hó is szakad. felváltva esik a kis szúros jégdara, és a hatalmas pelyhes formátum. egyszóval nem mentem be Koppenhágába, hanem csak lógtam ma egész nap, este meg Roma Culture Evening lesz, aztán parti kifulladésig, holnap meg szerintem az egész napot a darkroomban töltöm, és végre megcsinálom a fontos nagyításokat, hogy aztán hétfőn Lucivel még újra átnézzem őket, esetleg tudjak javítani.

na ekkora hó van a szélvédett helyeken.
(ez eredetileg egy kerti asztal padokkal)

még több hó

úgytűnik odafent nagon megeresztették a csapot, mert megint esik a hó, cserébe ma mindenki fejfájós és álmos. én is. ma egyébként volt megint prezentáció, ezúttal az emigránsokról dániábna, Melissával együtt csináltam. jól sikerült, Jørn megdícsért érte benünket, és power point sem fagyott le. holnap úgy volt, hogy Koppenhágába megyek, hogy a Black Diamondban fotózzak, de végül nem kaptam meg az engedélyt az igazgatótól - merthogy a Black Diamond igazából könyvtár és múzeum, és ezek közül is azon ritka darab, ahol engedély kell a fotózáshoz - majd csak a jövő hétre lehetséges, ami nem túl jó, mert csütörtökön van deadline, és ha szerdán megyek fotózni, akkor ugye este visszajövök a suliba, hívok, nagyítok, és hajnalban ha kész vagyok, akkor boldog lehetek, és nincs idő Lucievel konzultálni, meg javítani, hanem lesz amilyen lesz azt jónapot. úgyhogy vagy kinézek valami olyan épületet, ahol a hétvégén is lehet fotózni engedély nélkül, vagy a két Louisianiai képemet küldöm be, amiket szeretek, és jók is, csak nekem hiányzik belőllük valami kis plusz, amitől több lenne a dolog... még az is lehet, hogy holnap Louisianába megyek vissza, és csinálok új képeket... szóval most légy okos domokost játszom....

Helsingør

lighttower

snow! snow! snow!

tegnap reggel óta kiratóan esik. olyan negyven centi körül van a hó a mostmár, cc a térdemig ér, ha belegázolok. persze van ahol mélyebb, és van ahol sekélyebb, mert az éjjeli vihar szép nagy hóátfúvásokat csinált. még itt, Dániában is elkadást okozott a hó. mondjuk nem mentegetőznek, hogy nem tudták, hogy esni fog, és nem voltak rá felkészülve, hanem csak simán elmennek lapátolni, és megszünetetni az útakadályt mindenféle komment nélkül.

tegnap volt Roma World Debate, semmi meglepő nem történt, minde pont úgy volt, ahogy számítottam rá. a többit töröltem. I have to be pc.

101 dik post

amikor tegnap este a yahoo idojaras jelenteseben meglattam, hogy ma havazni fog, bevallom nem hittem el. amikor ma reggel kineztem az ablakomon, es fel centis havat lattam, az mondtam, na jo, neha beletrafalnak. most ha kinezek az abalok nem latok siznte semmit. hovihar van. ugy volt, hogy ma visszamegyek az LO Skole ba fotozni, de tegnap este lemondtam, mert egyszeruen tul sok dologom van. (fotok nagyitasa palyazatra, prezentaciok irasa, dan nyelvlecke, forditas miegymas) mara mosolygos levelet kaptam, hogy ne agaddojak, barmikor mehetek fotozni, ledatak nevemet, es vajon megereztem e, hogy hovihar lesz. (a bokam napok ota erzi, csak en nem) egybekent tervbe volt veve ma delutanra, hogy bemegyek a varosba, de hat eselytelen a dolog. nyilvan ha fontos surgo dologm lenne nekivagnek, de nincs. szombaton megyek Københavnba, a Royal Librarybe fotozni, Nikolaj megigerte, hogy elintezi nekem az engedelyt, es a terkepemre is berjazolja, hogy merre van elore.

egyebkent Orsiek ma reggel mentek el, remelem egyben megerkezik Norfynre. jo volt, hogy itt volt, jo volt nagyokat dumalni.

most pedig megyek, es Meilissaval egyutt megirom a prezentaciot a "Emigransok helyzete es integracioja Daniaban" cimmel, hogy aztan penteken nehany tacepau es pps file kisereteben a tobbieket untassuk vele. ez van.

Japanese Culture Evening

(Tsubasa es arnyeka)

Helle

a dán nyelvtanárnőt hívják Hellének. (ez a keresztneve.) és ma nagyon kellemesen csalódtam benne. délután, amikor beléptem a terembe egyszer csak felkiáltott - oh, dejó, hogy előbb jöttél, mint a többiek! van számodra egy meglepetsem! - mondta. - bábááám! - és előkapott a háta mögül egy dán nyelvkönyvet, olyat, amiből tanulunk, magyar fordítással. könnyekig meghatódtam, mit tagadjam. most már nincs akadály. meg fogom érteni a nyelvtant.

morke rum

nagyjából az egész napot a darkroomban töltöttem, amit meg nem, azt Orsival, mivel tegnap végre megérjezett, és volt nagy örömködés, meg ölelkezés, meg beszélgetés, és aztán hajnali háromig tartó bulizgatás a többiekkel. most pedig megyek aludni. álmonhaltam.

Valnetine's day's rest

godt weekend!

burnch után mosogatás - cseréltem Ayumival, hogy tudjon készülni az esti Culture Eveningre - azátn takarítás, előbb a Sutdent Kitchen - hétévégén ez is része a mosogatásnak - majd most mindjárt a saját szobánk Zurával. illetve a takarítás nélküle mert egyrészt most ő is vadul készül a CE -re, másrészt a héten ő mosott, tehát én takarítok, harmadrészt meg meglepte a tesója aki Londonban él, csak úgy sitty-sutty átugorott hozzá, és a drága kis Zura most röpköd annyira boldog. nemsokára Orisék is megjönnek, és aztán talán végre lesz időm kicsit kimenni, meg fotózni. egyébként meg álmonhalok.
és mint az látható is, megújult a blog ruhája. szép és új, és most már olyan, amilyennek mindig is elképzeltem, hogy lesz. köszönet érte.

önök kérték

és hát akkor most, hogy mára sikeresen befejeztem a photoeditorságot, és megküzdöttem Silver minden makacsságával, és értetlenségvel, kedvére teszek a reklamálóknak, hogy egy darabig ne reklamálhassanak. íme a képek.

Rymma és a Északi - tenger

Pip és a Sisha

chickpee - azaz csicseriborsó - masala

a muffinok itt még életben

ahogy a sweet bread is

Melissa, Elizabeth, Gurpreet és az életlen Koji
avagy a contact group vacsorája

Danish Design

Lazac&Srampi Design

Tányér Design

dag 31

először is szolgálati közlemény, a filmnyersanyag dolog megoldódott, úgy, ahogyan eredetileg is képzeltem, hogy történni fog, csak kicsit izgultam, mert nem jött válasz, az idő meg rövid volt.

tegnap hárman lányok együtt főztünk Runa házában, ment a csevegés, voltak nagy röhögések, Gurpreet csinélt chickpee masalát - indiai kaja, Melissa Red rice -t, én tojásmentes muffint, meg Gurpreet is csinált valami édességet, aminek elfeljetettem a nevét. nagyon finom volt, csak eszméletlen nehéz étel - forró olajban megsüti a toast kenyér szeteleket, cukorszirupot főz zöld korianderrel. a lecsöpögtetett kenyereket egy tálba teszi, ráönti a cukorszirupot, megszórja mazsolával, és kics állni hagyja. nagyon király kaja, de azt hiszem egy éven belül képtelen lennék még egyszer megenni, annyira kiadós. mire kész lettünk mindennel megjött Elizabth és Koji is, volt nagy örömködés, még több röhögés, meg csevegés, úgyhogy meg is beszéltük, két hét múlva megismételjük az akciót.

szóval. ma meglátogattunk egy másik népfőiskolát Denmark Lineon, ahol az un. Land Organization Trade Union ernyőszervezetei működnek. ezt valahogy úgy fordítanám, hogy egy olyan szervezet, ami alá a szakszervezetek tömörülnek. elég érdekes volt. az épület nagyon izgalmas, meg is beszéltem az guideunkkal, hogy szerdán visszamegyek fotózni.

ma már csak kórus lesz, aztán mosok, összerántom a szobánkat, vagy kerítek egy varázspalácát, hátha az rendet vág, befejezem a photoeditálást, aztán vége is a napnak asszem...

a hétvége elég zúzós lesz, egyrészről cseréltem Ayumival, mert holnap lesz a Japanese Culture Evening, és ő próbál én meg mosogatok helyette, másrészt végre megjönnek Orsiék, este ugye Culture Evening, után gondolom ,lesz nagy parti, vasárnap meg Pippel és Lucivel nagyítunk a darkroomban, és ha szép időlesz, talán szombaton végre el tudok menni sétálni egy nagyot. Ezen kívül még meg kell csinálnunk Melissával egy prezentációt a bevándorlókról - milyen népek jönnek, milyen arányban, feltétlek, letepedés, beilleszkedés ilyesmi.

szóval van dolog sok, a dán leckéről ugye megint nem beszélek külön, hogy kisebb hegyet szoktunk kapni, és hát bizony azt is meg kell csinálni, de már élvzem. meg ugy a szavak tanulása, ami nekem soha nem ment úgy, hogy csak leülök, és uccu megtanulom a szavakat. pedig néha kéne. pl most is.

I'm busy...

tegnap megvolt a nagy Valentínnapi buli. meg persze eljött a vallomások ideje, hogy ki kinek a titkos Valentínje. az enyém Nate volt, aminek örültem, mert kedvelem őt nagyon, ő meg örült, mert mindennap írtam neki kis titkos üzentet a táblára, és ettől jobb volt a napja máris. persze azért kapott egy üveg jóféle sört is, hogy teljes legyen a dolog. én Kanoko Valanetínje voltam, kaptam tőle egy hatalmas dobozzal a kedvenc kekszemből, meg egy nagyon édes képelapot.

egyébként tegnap darkroom nap volt, előhívtam a Louisanai képeket, van benne három jó, úgyhogy boldog vagyok. ( a többi sem rossz, de három olyan van benne, ami talán egy kicsit több, mint a többi) vasárnap fogunk Pippel nagyítani, már várom nagyon. ráadásul ma eljött a történelmi pillanat, kaptam saját kulcsot a darkorromhoz Lucietől, úgyhogy innentől amikor van időm, meg energiám, akkor tudok dolgozni egyedül is, és nem kell Pipet megtalálnom a kulcs miatt, csak előre egyezetetni, hogy ki mikor akar a mit.

ma volt megint Danish line, egészen jól ment, a tanárnő is megdícsért, meg kértem tőle extra feladatokat - cikkeket, novellákat fordatni angolra - elég zúzós lesz, de ha már ittvagyok, és elhatároztam, hogy megtanulom a nyelvet, akkor no more way.

most megint rohanok, mivel este Life Story Session lesz megint, és Gurpreettel, meg Melissával Runánál főzünk. király lesz.

és egy szolgálati közlemény, annak aki tud segíteni - azért írom ide is, mert sürg. font.
szóval:
vasárnap Alina pesten lesz, kedd reggelig, és kéne vele küldeni 20 tekercs Ilford bw 400 asa filmet, amit az iskola utólag kifizet. ez nagyon fontos. a bolt ahol olcsó, a Bocskai úton van (pestiek előnyben) a neve Fókusz Fotó, és csak és kizárólag hétköznap van nyitva 10-16 ig, ha jól tudom. szóval várom az önkéntesek jelentkezést mailben, kommentben esetleg füstjelekkel - mivel itt hétágra süt a nap, gondolom azt is megkapom.
(ps.: Papának és Édsanyámnak már küldtem mailt ez ügyben, de eddig nem érkezett válasz, az idő meg rohan ugye.)

mára ennyi. most rohanok.

in love

szeretem a kezemen a vegyszerek szagát. szeretem az érzést, amikor a hívótankból kiveszem a filmet, és ott vannak rajta a képeim. szeretem nézni a száradó hosszú cellulolid csíkokat, ahogy a vízcseppek lassan semmivé válnak. szeretem az érzést, amikor egy képről már a negatívon látom, igen, pont így képzeltem el. és szeretem az érzést, hogy készen vagyok, az ezüst, a por és a fény meg én, bár még csak ismerkedünk, barátok vagyunk...

dag 30

nem tüntem el, nem vagyok beteg, csak nem volt internet. a fűtésszerelők kihúzták a dobozból a server kábelét, így csak bemenet volt, kimenet meg nuku. szegény Lucie majd megszakadt, hogy mi lehet a baj, de a végén csak észrevette a cselt. tehát most internet van. cserébe időm nincs. majd csak holnap írok hosszabban. addig meg boldog Valentín napot annak, ak tartja. akinek meg nem inge az magár vessen. vagy valami ilyesmi...

ps.: ja és mostantól, mivel elég sok a commentben a spam, moderálva lesz. ez van.

dag 28

túl vagyok a prezentáción, a photomarathon eredményhírdetése szerdára tolódott, mivel mindannyan elhavazódtunk az egyéb teendőinkkel. roma különítmény megérkezett jórészt. már beszélgettem az egyik magyar lánnyal - egészen jófejnek tűnik, szóval csak legyőzöm az összes hülye ellenérzésemet, és felnövök a feladathoz.
ma dán órán talán először sikerélményem volt. a tanárnő iratott velünk egy teszt szerűséget, ami az első négy hét anyagából állt, és végülis csak két viszonylag pici hibát ejtettem, úgyhogy lehet, hogy csak ülepedni kellett a dolognak, és összeállt minden magától a fejemben. vagy egy jótündér erre járt az éjjel, és várázsolt... simán lehet... errefelé bármi megeshet...

Louisiana - Museum of Modern Arts

akkora volt ma egész nap a szél, hogy végül busszal mentem. nem bántam meg, mert Rolando jött velünk, és legalább tudtam vele hosszabban beszélgetni. az út valami eszméletlen gyönyörű volt még a buszból is, és remélem keddre gyengül a szél, és akkor nekivágok bringával, és visszamegyek pár helyre fotózni. a tenger mániám viszont nem csillapodik - kell egy ház, lent az óceán partján, énekelgetem magamban egyre.(ladánybene 27).
szóval a múzeum. először is kezdjük a nevével, amit onnét kapott, hogy a fickó, aki alapította háromszor nősült, és mind a három felesége Louisa-nak hívták. praktikus egy ürge volt, nem vesződött azzal, hogy az új asszonyhoz új nevet tanuljon, ráadásul ha mondjuk névre szóló törölközi voltak, amiket az előző nő otthagyott, akkor sem kellett aggódnia, mert jó volt az újnak is. ez mondjuk vicces.
szóval egy viszonylag kis épületben kezdték a múzeumot, de mára hatalmas, két nagy szárny van, és hát bámulatos a gyűjtemény - Andy Warholtól Picassoig minden van. mázlimra most az aktuális kiállítás standfotókból volt, több mint száz kép a mozi százegynéhány évéből. sajnos erről képet nem lehetett csinálni. egyébként meglepő errefelé, hogy a múzeumokban - bár vaku nélkül ugyan - de lehet fotózni, és a kutya nem szól rám, sőt, az emberek kivárják, amíg megcsinálom a képet, és nem gyalogolnak bele. azt hiszem, amit a legjobban szeretek ebben az országban, az a számomra már már valószínűtlen mennyiségű odafigyelés a másik emberre.
szóval vannak szobrok - nem annyira jönnek be, nekem túl modernek, bár volt egy szoborcsoport,a mi tetszett - kortárs és XX. század elejérő való festmények, és a és rengeteg kortárs fotó, eszméletelen sokrétű, és tényleg világ elég különböző pontjairól való.
a múzeum legnehezebb pontja, az ugynevezett piac, ahol a méltán világhírű dán design képviselteti magát az olcsó cukorkáktól kezdve a horror áron kapható táskákig, könyvekig. meg is talátam álmaim könyvét, egy Bresson antológia, az ára is csekélység, mindössze hétszáz korona - ha valaki nagyon meg akar lepni valamivel, akkor tessék érte elmenni Louisanába, és megvenni, és én örökké hálás leszek ;). végülis nem bírtam ellenállni a kísértésnek, és vettem egy fotós könyvet - a XX. század fotósai, antológia, cikkekkel, és viszonylag olcsó volt. képek jórészt analógra készültek, úgyhogy csak a holnapi hívás/nagyítás után fogok tudni scannelni, aztán meg ide is felpakolni képet. addig be kell érje mindenki ezekkel. most pedig nekiesek a photography classra Lucienek megígért prezentációnak a Masters of Photography témakörben. a dán leckém már kész, iagazából szavakat kéne tanulnom, és akkor jobban menne a dolog, ehhez meg ugye idő kell...

irány Louisana

és most irány Louisiana

København - Koppenhága

a tegnapi nap úgy szaladt el, mintha sosem lett volna, egyszer csak azon kaptam magam, hogy nincsak, nicsak, már ma van. egyébként ma is ez történt. reggel a sozmbathoz képest koránkelés, brunch, azátn ugye úgy volt, hogy Katjával megyünk Koppenhágába, de végül mivel ő este elment partizni nulla ereje volt várost nézni, így Alinával, Juliennel, Karolinevel, Silverrel és Iannal mentem be a város - központoig, majd Silverrel leváltunk a shoppingoló többiekről. imádom Koppenhágát, gyönyörű város, eszméletlen atmoszférája van. viszonylag kevés digitális képet csináltam, elsősorban analógra fotóztam, és majd hétfőn hívok nagyítok, meg scannelek valahogyan, és akkor végre - sok más képpel egyetemben felkerülenk vagy ide, vagy a fotóblogra.
és rédekes módon amennyire utáltam otthon az egész Valentin napot, most pont annyira készülök én, hogy akit húztam, azt jól meglepjem. már kétszer sikerült, és még ugye hol van a szerda, amikoris nagy partit csapunk ez alakolomból, és mindenkinek pirosban kell lennie valamilyenegyébként az iskolában vadul zajlik a Valentin napi készülődés. mindenki húzott egy fecnit, és most mennek a nagy találgátosok, hogy vajon ki kinak a Secret Valentin-je. elég vicces az egész, módon.
jövő hét egyébként mozgalmas lesz eléggé, holnap este, és hétfőn huszonötfős roma különítmény érkezik, akik az NGO jóvoltából vesznek részt integrációs programon - akármennyire is nem vagyok pc, valahogy igazán nem tud boldoggá tenni a dolog, pláne, hogy nyolcan magyarok közölük. emiatt rémesen szégyenlem magam, és igyekszem is legyőzni, de valami fura dac felülkerekedik a tudatomon, és folyton eszembe jut, hogy ahányszor velük kellett dolgoznom, mindíg valami kellemetlenségem volt, mindg megpróbálatk kijátszani, átverni, és utólag reklamáltak, hogy mégsem jó, ahogy megbeszéltük. mindegy. ezen is túlleszünk - aztán jön egy különítmény Orsival az élen ugy Norfynből, és szombaton pedig Japanese Culture Evening lesz, ami rengeteg vendéget jelent, mert elég sok korábbi diák jön ilyenkor vissza az iskolába látogatóba. úgyhogy szerintem közel kétszer annyian leszünk, mint most vagyunk.
holnap pedig Louisinába megyünk. ha minden igaz bringával megyek én is, bár tartok tőle kicist, mivel nyolc km-re van innen, és ha viszonylag megeröltető dolgot csináálok - pl hegynek fel bringázok - akkor elég durván elkap a köhögés. mondtam is Katjának ma, hogy lehet, hogy inkább jobb lenne buszzal mennem, erre elég szomorú fejet vágott, és azt mondta, hogy lassabb vagyok, mint a többiek inkább lemarad velem, hogy ne legyek egyedül, de szerinte ne maradjak ki a bringás mókából, mert az lesz az igazi "fun stuff". végülis reggelig eldöntöm. úgyis csak délután egykor indulonk.
most megyek, és megnézem a többiek általál a photomaratonra készített képeket - Lucie találta ki a Photography Classnak - mert Pip, Lucie meg én vagyunk a zsűri, és aztán még meg kell csinálnom a masters of photography című prezentációmat is, amit hétfőn a Photomaraton eredményhirdetése után fogok megtartani Lucie kérésre. van itt dolog rendesen, és akkor még arról szó sem esett, hogy mi lesz a hegynyi dán leckémmel, és szavak tanulásával... ugye....

have a godt weekend!

dag 25

tegnapi termés. egyik kedven utcám a belvárosban. mondjuk van egy pár. meseszép. amikor először láttam, a Harry Potter jutott eszembe, meg az Abszol Út. én tisztára ilyennek keépzeltem, amikor a könyvebn olvastam. amiért még meg vagyok őrülve, azok az ablakok. valami hihetetlen számomra, hogy először is, nincsenek függönyök, amik mindent eltakarnak, másrészt pedig errefelé az emberek előszerettel pakolják tele az ablak - párkányt mindenféle aprósággal, ettől aztán olyan otthonos érzete támad az embernek - mármint nekem nagyon - nagyon - és jó látni, hogy odabent világos van, és "az emberek uszkálnak a saját akavárikukban", pont mint a svéd gyerekversekben. ahová még mindenkép be akartam menni tegnap, de sajnos zárva volt, az egy egészen pici antikvitás bolt, de tegnap sajnos zárva volt. így jártam.
ma, mivel az Istenek kegyesek voltak hozzám, és hétágra sütött a nap, lementem végre a partra, ahová mindíg is vágytam, és ha giccses akarok lenni, akkor az t is ide írom, hogy amit álmomban már láttam. pici kék és piros házak, a vízbe hosszan benyúló mólok. oh Istenem... életem minden napján akarom látani, és minden nap be akarom szívni a tenger sós illatát. képet most nem tudok róla felrakni, mert analóggal fotóztam főleg, és még hívni kell, meg nagyítani, és scannelni, szóval lesz még vele meló rendesen.
hétvégén Katjával végre bemegyünk Koppenhágába, vasárnap pedig Jorn és Lucie megszervezték, hogy elmegyünk a Louisiana - Museum of Modern Arts - ba. már annyit hallottam erről a múzeumról, hogy nagyon várom, - pedig nem rajongok a múzeumokért úgy általában véve - de ez most izgat.
ma este az Oh Happy Day címen futó dán édes - bús filmet vetíti filmszínházunk, és elég sokan jelezték, hogy meg akarják nézni. szóval jó lesz. remélem.
egyébként a héten jött új diák is - Tatyana, Bulgáriából. ő lett a korelnök, 47 éves, középiskolai filózófia tanár. nagyon helyes nő, de valami eszméletlen mód zárkózott, és olyan halkan beszél, hogy alig érteni.
tegnap volt job market, ami egy újabb közösség - építő ésaz egymás iránti felelősségre nevelő "program". a lényege, hogy a diákok önként jelentkeznek az iskola körül ellátandó feladatokra. a tanárok, és student teacherek 12 különböző munkakkört hiredettek meg, amiben a fa aprítástól a photoeditoron át, az iskolai Second Hand Shopon keresztül a jelemeztárosig minden benne van. én kettőt választottam az egyik az ujságírás, illetve részemről ugye a Photojuranlism, a másik pedig a Photo Editing, ami azt jelenti, hogy a Student Sahre Serveren lévő fotókat át kell válogatni, és Soren részére egy külön mappában összegyűjteni - pici photoshop, átméretezés, ilyesmi belefér, emg persze be kell gyűjteni a többi diáktól a képeket.
Zura szerintem kicsit megőrült, meg a Lumberjacket választotta, ami ugye nem egy nősies dolog egyrészről, másrészről pedig fizikálisan szerintem megterhelő lesz neki a favágás. mondjuk a fiúk, Justin és Noi, biztosan segíteni fognak neki. Zura meg boldog, mert imádja a fa illatát, és a kandallaót a Common Roomban. meg szereti hallgatni, ahogy ropog tűz. mondjuk azt én is szeretem...

bike

esti mese

délután hamar elment Katjával. voltunk lent a városban, fotóztam egy keveset - főleg analógra - meg csevegtünk, aztán rohantunk, hogy vacsorára visszaérjünk - effektív koppra estünk be a Dining roomba - aztán azóta tengés lengés van. holnap is rövid nap lesz, mert a többikeknek Life Story session lesz, de az én csoportom már túl van rajta, mivel Runáék elmennek holnap reggel síelni, így mi már vasárnap megtartottuk, szóval holnap van csodálatosan szabad délutánom. alig várom. azt hiszem, rögtön ebéd után szerzek egy bringát és lelépek. hahó a tenger!

dag 24

szerda rövid nap. korán vége a tanításnak, ráadásul ezen napon az utolsó órám Photography. ma végre Lucinek volt annyi ideje, hogy együtt lemenjünk a dark roomba hármasban Pippel, és végre megtanultam hívni. délelőtt vele együtt csináltam még az az első tekercset, délutén mér egyedül a másodikat, és ráadásként Elizabethnek is megtanítottam. szóval jó volt, éleveztem, holnap pedig Pippel nagyítani fogunk délután, amit szintén nagyon szeretnék már régóta megtanulni. szóval ez van. a Lomót mivel annyian kérdezték nem én fejteném ki bővebben, hanem az alábbi linken Orsi szakdolgozatát ajánlom a figyelmetekbe. (utólagosan engedelemedet kérem Orsi) szerintem ő többet tud a témáról, mint én, és ráadásul élvezetesen írja le (ez itt a reklám helye) enjoy. most pedig irány a tenger!!!

amit a lomográfiáról tudni lehet, és érdemes

a blog új ruhája

egyelőre marad a blog ruha nélkül, illetve olyan amilyen volt. majed egy szép napon megértem a html szerkesztés lényegét, hogyanját és mikéntjét, és akkor, majd csak akkor szép lesz a blog, olyan, amilyennek akarom, akrtam.

most megyek mert ma este a Beetlejuicet nézzük.

dag23

átöltöztettem a blogot. egyelőre így néz ki, majd még megpróbálom a fejléet kicsit pofozgatni, meg képet beletenni.

ma eddig egyébként semmi izgalom, voltunk Denmark Line keretében egy öregek otthonában, ami t - szerintem - viccesen Hamletnak hívnak. csináltam pár fotót az analóggal, amit majd holnap Lucivel vagy Pippel előhívok - a lomoval együtt. egyébként reggel, meg délelőtt esett hó, nem sok, és mivel mostmár szép napos langyos idő van, olvad is. egyébként a Hamlethez közel megtaláltam az egyik partszakaszt, amit fotózni szeretnék. remélem holnap szép idő lesz, és akkor odabringázok.

dag 22

reggel sikerült időben kelnem, még a reggelire is futotta az időmből, utána European Culture Kristoffal, mit egyre jobban élvezek, és bér sok minden van, amit újra hallok a korábbi "tanulmányaimból", de elég sok minden van, amit Kristof egésze más oldalról közelít meg, szóval érdekes nagyon. Photographyn most portré feladatok vannak, ma Mioval voltam egy csoportban - aképeket majd később teszem fel - ebéd után pedig Danish Line volt. hosszan megkínlódtam a elckémmel, mert nem látom az összefüggéseket, de aztán Justin, Wintana meg Nikolaj felváltam magyarázgatták a szabályszerűségéket, úgyhogy valami csak eljutott hozzám. be kell valjam, hogy néha kicsit - frankarika, iszonyat - nehéz egy új neylvet nem anyanyelven tanulni, valami egészen más gondokodási stratégiát igényel a dolog, mintha magyarul tanulnám a dánt. szóval nem egyszerű. órán általában Justinnal vagyok párban a feladatoknál, és elég jól megy így az órai angol. korábban Karolinenal voltam párban, aki maga is rendre lost in translation, és nekem kellett elmondanom neki angolul, hogy mit is kéne csinálnunk, szóval mivel Justin jobb nálam dánból, meg angoloból is (mondjuk nem gondoltam volna, hogy Ghanaban egy fekete családban mindenki angol native speaker, de ő állítja, hogy otthon angolul beszélnek, és a tudást tekintve nincs nagyon kétségem), így nekem is jobban megy. ma egyébként Nate megőrült az órán, és folyton viccelődött a tanárnővel, akinek egyrészről nincs valami sok humora, mésrészről meg Justinnal ma felfedezteük az összes probléma nyitját a tanárnővel kapcsoaltosan - merthogy a csoport meglehetősen elégedetlen vele - az egyik kérédsnél ugyanis eléggé emgcsúszott a magyarázattal, hogy mit mikor kell használni, szóval az helyzet, hogy ő valószínűleg remekül tud dánokat a dán nyelv relytelmeibe bevezetni, de angolul nem megy neki a dolog, mivel az angol igeidőkben - már az alapabb szinten is - rendre elveszik, így aztán folyton zavarban van, és rohan az anyaggal és kilóra adja fel a házit. mondjuk az össszes csoportvezető tud a problémáról, és talán beszéltek is csajjal, mert látszik rajta, hogy igyekszek, de elég ciki volt, amikor ma azt mondta, hogy a have to, a want to, a wish to és a going to az mind egy. csak néztünk mint a Rozi a moziban, de Olyban nem volt annyi kegyelem a tanárnő iránt, mint a többiekben, és szép lassan elmondta a tanárnőnek az alapvető különbségeket. azt hiszem rosszul esett szegénynek kicsit. (nagyon). kivéncsi vagyok, hogy vajon az IPC, illetve ez talán Kristof kompetenciája, lép e valamit, vagy szegény csaj rohamléptekkel veti bele magát az angol nyelvtanba, amíg fluently nem lesz.

most pedig megyek, emt Monday Movie-t tartunk, és megnézzük a kedvenc filmemet és első DVD szerzeményemet, Italiensk for Begyndere. a legjobb.

day 21 mégegyszer

szóval ma megint későn kelés, brunch, mosogatás, aztán tanultam kicsit, majd life story sessiont megtartottuk Runáva, mivel amikor csütürtükön lesz mindenkinek, ő sajna nem lesz itt. nagyon helyes volt, nem a suli épületében, hanem az iskola telkén álló házukban várt bennünket, sütött nekünk goffrit, csinélt teát, palacsintát, és beszélgettünk. első körben a nagyszülőkről illetve dédnagyszülőkről, tehát a gyökerekről van szó - a késöbbi alkalmakkor majd eljutunk a szülőkig, ileltve saját magunkhoz és a jövőképünkhöz. érdekes volt hallgatni, hogy pl Tom nagyapja archeológus volt, és össze-vissza utazgatott, majd a II. Világháború alatt hős dán ellenálló volt, Elizabeth nagyszülei akkoriban vándoroltak ki Canadába, Koji nagyszülei épp hogy megmenekültek az atombombától, mert a háború vége előtt pár nappal hagyták el Hiromsimát, Melissa családja egy jobb élet reményében Mexicoból vándolrult be az USAba, az én tipikus kelet-közép európai sztorimat pedig mély megdöbbenéssel hallgatták, késöbb Elizabeth megjegyezte, hogy ő azért tudta, hogy voltak durva dolgok, meg zsidóüldözés, de amikor megnézte a Schindler Listját, akkor ugyan megrendítő volt a film a számára, de érthetetlen is,viszont most, hogy nagyjából felvázoltam neki a korabeli helyzetet, kicsit tisztábbá vált a kép, bár ettől nem lett boldogabb, sőt saját bevallása szerint, végtelenül szomorú, hogy ez nem egyedi eset volt kelet-közép európában, hnem nagyjából minden családban akad egy ilyesmi történet valakiről, aki nem jött vissza a háborúból, hadifogságból vagy lágerből. mindenester érdekes, hogy mennyi sors, és mind mind egy új szempontot jelent, a mára nézve.

vacsora után Kristóf féle mozizás volt - Thank You for the Smoking - vicces volt. a film után még beszélgettünk kicsit Nikolajjal meg Wintanával, aztán mindenki visszavonult, én meg mostam kicsit Zurával, most meg alvás lesz. hulla fáradt vagyok.

day 21

félve bár, de azt hiszem kijelenthetem, nagyjából meggyógyultam.

glasses

day 20

későn kelés - végre tudtam valamenyit aludni az éjjel, hála a tegnap aranyáran vett borzadály ízű gyógyteának - brunch, majd végül mivel Katja hajnalig partizott, és egyedül nem volt kedvem elmenni sehova, az udvaron csináltam pár képet a lomóval Mailkról és Alináról, és Pip megígérte, hogy holnap segít előhívni. remélem jók lettek. mondjuk gyönnyőrű idő volt ma, verőfényes napsütés (a taft még mindíg tart) és a szél bár fújt, azért nem volt nagyon vészes. késöbb Malikkal és Clifforddal elmentük a Faktába - bolt - segítettünk Maliknak az összegyűjtött üvegeit a boltig cipelni, hogy visszaváltsa. elég szép summát kapott a háromzsák üvegért és dobozért - 173 DKK-t. egyébként jó a rendszer, ami ki van találva, konkrétan mindent visszavesznek a sörösdoboztól kezdve a pillepalackon át a borosüvegi, és az nagyon tetszett, hogy bár csak két üveggel állt valaki Malik mögött a sorban nem állt neki hisztizni, hogy kiscsávó siess már. látta, hogy három kukászsáknyi üveget pakol be a gyerek a gépbe egyesével a futószalagra táve, ahogy azt kell, és nyilván azt is tudta, hogy ez bizony időbe telik. eszembe jutott, hogy otthon már szegány gyerek leizzadtt volna a sok szidalmazástól, hogy miért visz vissza annyi üveget és mirét akkor. cuki volt egébként, és amikor kicsit elfáradt, kérte, hiy pakoljuk helyette, de Clifforddal elég gonoszan azt válaszoltuk, hogy bizony a sok pénzért, amit kap érte, meg kell dolgozni. segítettünk neki elhozni a cuccot, úgyhogy innentől az övé a dolog. mondjuk Malik nem találta ezt annyira viccesnek, mint mi.

vacsora után megvolt az első Cultural Evening. az amerikaik csinálták, és elég jó volt. állomások voltak a tantermekben, és csoportokban mentük rajtuk végig. az elsőben country zenére táncoltunk Oly vezetésével, a másodikban spanyol nyelvleckét kaptunk Karolinetól és Melissától, a harmadikabn floorball-t, azaz hockeyt játszottunk Lindsay és Elizabeth vezetésvel, a negyedikben amerikai ízeivel ismertetett bennünket Ian - a pepsi floatnál mondjuk többen elbizonytalanodtak, az ötödik állomáson pedig vadlesen voltunk Simonnal és Natettel, amin eszméletlen jól szórakoztunk. ezután mindenki a Common Roomba ment, ahol két kvíz játékon vett részt az összes csoport, az elsőn amerikai helyszíneket, a másodikon hírseeségeket kellett megismerni - mindkettőt elsöprő győzelemmel Nikolaj csapata nyerte, kaptak is valami oklevelet, mi döntetlenben a másodikak lettünk Julien csapatával. most a többiek buliznak lent a party roomban, de annyira álmos vagyok, hogy inkább aludni megyek. remélem hétfőre mostmár teljesen meggyógyulok, mert elég szarul viselem, hogy a bulikból kimaradok. mondjuk tegnap Justin hosszas unszolására billárdoztam vele kicsit, és jó is volt, csak aztán elkezdetek bagózni a másik szobában, én meg elkezdtem fulldokolni, úgyhogy igazából ezért nem megyek most bulizni, mert nem bírom a füstöt. tisztára rosszúl leszek tőle. ez van...

fairytale of a scarf

otthon sosem hordok sálat, sapkát, sosincs begombolva a kabátom mégsem szoktam beteg lenni. itt ez (is) máskép van. sapkám még csak csak volt otthon - és hogy áldom édesanyámat, hogy betetette velem a bőröndbe - de sálam nem volt. eddig a Katjától kölcsönkapottat használtam, de ma vettem magamnak egyet. 20 DKK volt a Tigerben - helyi olcsó bolt - és érzem, hogy jól megleszünk mi együtt, én és a csíkos, kedves, meleg, és közel két méter hosszú sál. it is a beginning for a beutiful friendship.

day 19

este rommá vertük az MS csapatot röpiben, volt nagy örömködés részünkről, ugrálás, meg minden ami ilyenkor kell. mindenki élvezte a dolgot, és én sem voltam nagyon béna. sőt. a sárcok meg is dícsértek a végén, hogy jobban játszottam élesben, mint az edzéseinken.

éjjel megint nagyon keveset sikerült aludnom aköhögés miatt, úgyhogy mosottszar szindróma egyelőre marad, viszont Runa mondta, hogy talán jobb lenne, ha nem mennék vissza ahhoz a dokihoz, akinél voltam - merthogy ez volt a tervem -hanem a Chef bácsi feleségéhez mennék el, aki orvos, és megvizsgál, és majd szerinte ő ad gyógyszert is nekem. beszélt is a Chef bácsival, aztán úgymond összekötött bennünket, Chef bácsi megértően bólogatott, amikor elmnodtam neki, hogy mi a pálya, és megígérte, hogy valamikor ma délután, amint eléri feleségét megbeszéli vele, hogy vizsgáljon meg, úgyhogy ne aggódjak.

most nincs órám, mert kórus lenne és nemtudok énekelni rekedten meg köhögve, úgyhogy mindjárt lemegyek a városba, hogy vegyek pár dolgot, holnap pedig Katjával kimegyünk a tegnerpartra -szigorúan gyalog - és végre foózni fogok, és Lucietől még a Lomot is megkaptam kölcsönbe, hogy kipróbálhassam, merthát rájöttem, hogy bele vagyok szeretve a lomogárfiába, és valami fantasztikus ez az egy kockára négy képet játék, úgyhogy azonnal ki kell próbálnom.

elkezdtem feltenni a többikeről képekeket, persze pont azokról nincs fotóm - Katjat leszámítva - akikkel általában együtt lógók, de majd egyszer eljön az a perc is, amikor őket is lefotózom.

Katja - Slovenia

Mako - Japan

Yoko - Japan

Alina - magyarország (Romania, US)

Tom - UK

Yana - Russia

Clifford - Philippins

Bacho - Usbegistan

day 18

éjjel köhögéstől alig aludtam, reggel meg nem bírtam felkelni, de azért csak beértem a Danisch Linera. brillirozásról persze ma sem volt szó, de a tegnap Nikolajjal átvett anyag ma jobban ment sokkal, mit a multkor. ebéd utánra már csak Self Expression órám maradt, aztán aludtam kicsit, most meg megyek röplabdázni.

és persze a legfontosabb:

BOLDOG SZÜLINAPOT MAMIKÁM!!!!

danish for beginners

ma először került közelebb egymáshoz a két csapat - úgymint MS és IPC - én generáltam, Nikolaj meg Wintana meg röhögtek. ugyanis az egyik lány megkérdezte mit csinálok, mondtam, hogy a dán leckémet, és hogy hamár úgyis itt van, nem mondaná e meg, hogy az en és et prepoziciók mitől függenek, továbbá azt, hogy mikor kell i -t és mikor på -t használni, és ez vajon mitől is függ - a tanárnő a jelentésekre sem tett halvány utalást sem, szóval esélytelen voltam, mint púpos gyerek a prés aatt... a vége az lett, hogy közel húsz főnyi MS emberke állt körül, és vitatkoztak róla, hogy van e szabály ezekre vagy nincs, végül az egyik felhívta a mamájét, aki nyelvtanár, és a felét meg is oldotta a krédésnek, az i és på örök harcára meg nem tudott mit mondani, szóval azt csak úgy by heart mondták. késöbb Nikolaj és Wintana valami szabályt azért csak összekalapált nekem, amiből megértettem, hogy nagyjából mikor melyiket használjuk, de persze rengeteg a kivétel. szóval közösen megcsináltuk a dán házimat, majd beszélgettünk, kiderült, hogy az egyik lánynak magyar a nagypapája, és Balogh Marinak hívjék, és egész dániában nem találkozott még emberrel, aki rendesen ki tudta volna mondani a nevét, úgyhogy nagyon örült nekem, amikor én ezt akadály nélkül vettem, majd megtanítottam neki néhány nagyon fontos mondatot magyarul, amikre kiváncsi volt. szóval jól eltelt azz este, és jókat nevettünk, és komolyan kellemes csalódás volt az egész az MS grouppal, emrthogy eddig nem tüntek jófejnek sajnos. remélem még reggel is ilyenek lesznek.

köhögés kicsit enyhült, bár ahogy lefekszem felerősödik a jóég tudja miért, viszont most muszály aludni mennem, mert menten elájulok a fáradtságtól.