offline

excursion week

szombatig offlany

ez van

vasárnap délután

holnap, illetve ma reggel az egész iskola excursion weekre megy, úgyhogy öt teljes napon at nem leszek, mivelhogy Kristof summerhusaban nincs (még) net. addig mindenki tartson ki, fenykepezot viszek, ugyhogy elméletileg háromkötetes, gazdagon illusztrált beszálmolóban lesz részletek.

ma egyébként picknicket tartottunk Lucie tiszteletére, mivel holnap elmegy. illetve holnap még Ryslingebe elmegy a csoportjával, de vissza már nem jön, és ez volt az utolsó napja itt, az IPCben. egyelőre nem tudom elképzelni, hogy milyen lesz az élet ő nélküle, és Maite nélkül. hiányozni fognak.

Maite

Lucie az ablakban állva

Juan Carlos

mosogató

eljött hát a nagy nap, felvirradt. ma elmegyek Gentofteba, és megszerzem Willnek "a mosogatót". az erő legyen velem.

update: az erő nem volt velem. lesz még kör. Vonnegut urat pedig üdvözlöm...

Aalborg postcards

ú j k é p e k a p h o t o b l o g o n i s

confused

egyebkent ma sztszórt vagyok, és borzalmasan érzelmes. megőrjít. Lucie hétfőn költözik vissza Csehországba, és ahogy egyre közeledik a dolog, egyre gyakrabban látom a szeme sarkaban azt az icipici kis könnycseppet, és látom, hogy küzd vele, és ahogy próbálja örökre az emlékezetébe vésni ezek az utolsó pillanatokat... ma reggelre Clifford csinált egy prezentációt, illetve hát a Seasons of Love dallamára fotókból csinált egy klippet, és a végén, amikor kiírodott a vásznon, kösöznjük Lucie, mindenki, mind az ötvenegynehány diák,az összes tanár, a dolgozók felálltak és tapsolni kezdtek, és Lucie aki mellettem állt meg sem bírt szólalni percekig, csak potyogtak a könnyei. boldog volt.

back

szóval az inteview sikeres volt, azt hiszem, legalábbis az angolommal nincs gond, a fotóimtól elájultak, valószínűleg fel fognak venni. a kétségek bennem vannak, hogy ez e a perfekt iskola nekem. amit ők tudnak adni az sok garfic design és kevés fotó, és azt hiszem nekem pont az ellenkezője kell.... persze minden nap új kérdés, új kétség, ki vagyok, merre tartok én honnét....

a város maga egyébként gyönyörű, nagyobb mint Helsingor, és modernebb is de nagyon hangulatos. képeket majd holnap vagy vasárnap teszek fel, mert horror mennyiségű dolog van, és rohanás, és most nincs annyira időm megvárni, amíg vacakol a net... sajnálom...

Aalborg

szoval jelentem szerencsesen megerkezetem Aalborgba, msot az iksola konyvtarabn ulok, mert mar kicsit untam a varosnezest, es itt talatam netet ami nem fizetso, a konyvtar meg meg nem nyitott ki. (a helyi gepeken nincs magyar ekezet, szolva elnezest kerek ekezetlensegemert)

a szallas popec volt, Dion, aki a Hospitalty Club lelekes hive, rendkivul jo fej volt, meg vacsorazni is meghivott, es megmutatta nagy volnakaban a varost. este olyan 11-ig dumaltunk, en porbaltam Danul, o nevetett, meg javitott, de megertett, es valaszolt angolul, mivelhogy o az angol nyelv gyakoralsa miatt szokott vendegeket fogadni, es elonyt elveznek a kulfidek, mint en. viccesen megkerdezte, hogy nem feltem e, hogy o valami perverz sorozatgyilkos, hiszen nem ismertuk egymast eddig, mondtam neki, hogy nem feltem, de hat bizalom nelkul nem er semmit a jatek, egyebkent meg o nem felt e, hogy egy perverz sorzatgyilkost enged be a hazaba. ezen persze nevetett, es mondta, hogy neki ott a hazai palya elonye.

na most megyek, es tessek ram erosen gondoloni ippeg deli 12 kor, hogy ne veszitsem el a fejemben levo nagol szavakat addig, es a neni meg szeressen bele a fotoimba...

en meg igerem, rendese kislany leszek, es este ha hazaertem Helsingørbe, megirom osszes kalandjaimat harom kotetben, fotokkal illusztralva.

offline

szóval ma 11 kor lelépek Aalborgba, és csak holnap késő este érek haza. bírjátok ki valahogy nélkülem... (hehehe)

o f f l i n e

92 éve

92 éve.
másfélmillió ember.
emlékezni kell rajuk is.

1915. aprilis 24 én 250 örmény értelmiségit akasztottak fel előre kitervelten Törökországban. ez volt az első lépés a modernkori történlem első nagy, előre kitervelt népirtásában. Az Örmény Genocidium adta az "ötletet" Hitlernek, hogy koncentrációs táborokba zárva végezzen a zsidósággal, a cigánysággal, a homosexuálisokkal, es politiaki ellenfeleivel.

az Örmény Holocaustot, ma, mindössze 22 ország ismeri el hivatalosan. Törökország mind a mai napig mélyen hallgat róla.

idén, január 19-én Istambulban meggyilkotak egy örmény ujságírót, mert cikkeiben aktívan foglalkozott az Örmémy Holocausttal.

mind a mai napig a világon történnek genocídiumok.

Aalborg, IKEA meg a többiek

szerdán este megyek Aalborgba, mostmár végre minden összeállt hozzá. Will mosogatóvásárálsa is megoldódni látszik, és remélem ezúttal sikerül kicselezni az IKEA útvesztőit. mivel van aki nem értette a korábbi bejegyzésben a sztorit, annak rövieden: magyarországi IKEAból már kivont termék errefelé még előrhető, én pedig megígértem drága Will barátomnak, hogy megszerzem neki álmai mosogatóját, nem nagy ügy. bemegyek a legközelebbi IKEAba - Helsingborg, Svédország - jól megveszem, aztan meg feladom neki postán. viszont hiba csúszott a dologba, ugyanis Svédországban, ami innen tőle egy köpésre van pont, már szintén nincs a fentebb említett mosogató, úgyhogy megrenedltük a Dán IKEAban olnline, mivel az opció elérhetőnek tünt, Will kifiztei a neten, IKEA kiszállít, nemzetközi szállítmányozási cég idejön, felkapja, és a mosogató pikk.pakk Pesten van. de tegnap jött egy levél, hogy túl nagy a csomag, extra pénzt kell csengetni vagy el kell menni érte a cc 1,5 órára lévő Gentofte városába, és megvenni ott, elcigolni Helsingorbe, ahová már majd kijönnek a szállítók, hogy elvigyék Pestre, és Willből boldog és elégedett mosogató-tulajdonos legyen. duzzad a sztori kérem szépen, a végén még stand-up comedy show lesz belőlle, és az is kederül minden országban van homárság...

Cat Stevens - Wild World mp3

Japan nap

ma japán napot tartotunk. egészen konkrétan ez annyit jelent, hogy plédeken ülcsörögve bort ittunk, susi ettünk, meg dumáltunk, és zenét hallgattunk, voltunk vagy tizenöten, később Kristof is csatlakozott hozzánk egy pohár bor erejéig. jó volt, újabb perfect day.

holnap Katjaval Hillerodba megzünk, ahol ezen a hétvégen művészeti napok vannak. mára ennyi.

a fa, ami alatt ültünk



Krifstof biciklin érkezett



csak egy pohár borra maradt

IKEA helpdesk

mai tapasztalataim alapján elngodolkodatam, hogy vajon nem - e Magyarországról kivont IKEA termékek szállítmánzoyásával kéne - e foglalkoznom nagyban, hiszen itt, Dániában van ami még elérhető, ami máshol nem... mindenestere hátha Will barátomat sikerült megmentem, meg a brekizöld konzhabútort, és olyan mosógatójuk lesz a szép új házban, amilzet megálmodtak maguknak.... mopndjuk az felettebb elgondokodtato, hogy vajon nem e egy bizonyos Kurt Vonnegut űz velünk tréfát Örkény István úrral karöltve. nem lennék meglepve, ha ők találtk volna ki az egész hajcihőt....

egyébként meg god weekend.

Juan Carlos

ma megérkezett Juan Carlos, az új photography tanár, mivel Lucie majusban az exursion week után végleg visszatér a kislányával, Maiteval csehországba, jövő csütörtökön megyek Aalborgba, április 30-tól május 4 ig pedig exursion weeken lesz mindenki. nekem ez annyit jelent, hogy ezt az öt napot Kristoffal - igazagató - és nyolc masik diákkal fogom tölteni Krsitof weekendházában, ahol mi magunk főzünk magunkra, illetve hát Melissa, Eva meg én, ha egészen pontos akarok lenni. Kristof ma tartott eligazitast, kaptunk köyel egy kilónyi brossúrát, és térképet, és mindenféle tájékoztatót, és hétfőre ki javaslatot kell tenni programra, továbbá Melissával kettőnknek a heti menüre, mivel lesz alapanyag, amit itthonról viszünk, mert ígz olcsóbb, a busz meg elbirja ugye. most nem jut több eszembe, hogy mi van még...

1

ma a Danske Filminstutenak megirtam az elso levelemet danul. Arooj - Denmark, and Pakistan - segitett kicsit, es kijavitotta a hibaimat, de akkor is... egy egesz percig, amig ezt a posztot megirtam pont, buszke voltam magamra...

hétvége

péntek este egyébként a tábortűz, meg a horror mozis program nagyon jól sikerüllt, Michel adott virslit, és azt grilleztük, meg vettünk Marhmellowst (a jó ég tudja mi a neve magyarul, ne is kérdezze senki. ez igaizból olyan habosított cukorka, amit bot végére tűzve, megsütünk pár pillanat alatt a tábortűznél, és finom karamellás lágy kicsit középen folyós dolog lesz bellőle, ami addikttá tesz) aztán péntek 13 lévén kísértet sztorikat meésltünk, végül a korábban matracokkal telepakolt commonroomban mindenki együtt megnéztük a Shiningot, és a lányok sikongattak időnként, páran elaludtak, késöbb megnéztük a Ringet is - újabb horror mozi - ettől aztán már én is féltem rendesen, és nem is maradtunk túl sokan, páran elmentek a szobájukba aludni, mi meg ott maradtunk a common roomban, és végvül a film után én is ott aludtam. Yorikoval annyira rossz érzés maradt bennünk a film után, hogy Julien meg Noi felvídítás képen a youtuberól mutogatott nekünk vicces rövidfilmeket, amibe aztán én rendesen bele is aludtam, és olyan fél tíz felé ébredtem fel.
tegnap egész nap a tengerparton hasaltam, a vizet bámulva. persze odáig bicikliztem, meg vissza is hegynek fel, közben azért fotóztam, és még vízbe is bemérszkedtünk egy homokpad, és a part közötti hullám védett sekély részen - talánha lábszárközépig ért a víy- és élveztük a finom meleg vizet, merthogy volt vagy 20 fok, és rendesen felmelgedett ezen a nagyon sekélz részen tenger. aztán mire visszaértünk Evaval, volt már vagy öt óra is, vacsora után pedig a balkonynün beszélgettünk éjfélig. csendes remek este volt, mnézes barack pálinkával, sajttal szőlővel, meg sok nevetéssel.
ma brunch után sétálni mentem, kölcsönvettem Lucitól az épp elálvó félben lévő Maitet, Lucie örült, így ő is nyert egy kis időt magára, egy bő két órát. a délután konkrétan semmittevés jegyében telt, csak dumálgattunk a többiekkel, meg a kertben heverésztünk a fűben.
estére megérkezett egy MS csoport, és Wintana megkért guidenak, úgyhogy nemsokára körbemutogatom nekik az épületet, aztán meg tanulok egy kis dánt is, hogy valami értelmeset is csináljak.

dag 88

végre megint jó idő van, ma dánul nem voltam olyan mesüge, mint angolul. majd megőrültem, soha nem jutott eszembe, mit akarok mondani, így a mai nap a befejezetlen mondtaok napja lett.
holnap péntek 13., este tábortüzet rakunk, marshmellowt sütünk, majd a common roomot egy hatalmas matraccá alakítva megnézzük együtt a Shinigot, hogy aztan együtt retteghessünk a sötétben - a világ nyolcadik csodája vagyok Lucie szerint, ugyanis sikerült Kristoftól megszereznem a filmet (ő meg nem az a kölcsönadós fajta). vasárnap össznépi uszodábamenés, úgyhogy szerintem szombaton nekimegyek a tengerpartnak és eltekerekek ameddig a lábam bírja, és fotózok.
ma egyébkétn új tanár érkezett Brian személyében, ő fogja tanítani az english 1- et, úgyhogy nekem nem lesz vele órám, mindenesetre szimpatikus pali.
egyébként a bokrok a szobám előtt egyik napról a másikra zöldbe borultak, úgyhogy teljes a tavasz érzet, és a mai 17 fok is megfelel ezirányú elvárásaimnak, mondjuk kicsit rosszul visletem, amikor pár napja a 2 ből hirtelen 12 fok lett, meg vihar is volt, és dobált le miatta az internet, merthát a wifi system nem szereti az extra elektromosságot ugye.
mára ennyi. és hát egy szomorúság... Áldja meg az Isten, Doktor Kevorkian!

Göteborg

Szerda: Evaval - Németország - együtt utaztunk Göteborgig, úgyhogy az odafele úton végig beszélgettünk, meg bámultunk kifelé az ablakon, és csodaltuk a tengerpartot. Tsubasa a kis zöld McAlien is velünk jött (őt az eredeti Tsubasa hagyta itt nekünk, hogy velünk maradjon egy kicsit még) este 17.30-ra értünk Göteborgba, ahol Jancsi - apu unokatesója - már várt. Hazamentünk hozzájuk, és egész este csak dumáltunk, meg Jancsi zongorázott. Én rémes hibát követtem el, elfeljtettem megírni nekik, hogy vegetráiánus vagyok, így konkrétan sokkolta őket a tény, hogy nem fogom megenni a rengeteg húst, és kolbászt, továbbá nem nagyon értették miért nem eszem meg a húst, amikor az olyan finom, de nem szálltam vitába velük. Marika - Jancsi felesége - végülis kibontott nekem pár csomag salátát, és azt ettem, aminek örültem is a végén.
Csütörtökön Jancsi és Marika elvittek várost nézni, körbementünk kocsival egész Göteborgon, és elvittek a raktárukba is, ahol mindeketten dolgoznak, aztán kora este lett mire visszaértünk hozzájuk, este meg Jancsi megkért, miután emgmutattam neki az Eszter lemezében, hogy én is írtam rá szövegeket, hogy akkor írjak már neki is egyet, úgyhogy ezzel el is voltunk hajnali háromig.
Pénteken Vikivel - Jancsi lánya - együtt mentem be a belvarosba, hogy Katjaval talalkozzunk, csavarogtunk, setáltunk, beszélgettünk, aztán mivel este Viki zenetanárának volt koncerte egy templomban, 4 korül visszamentünk ebédelni, aztán irány a koncert. Jancsi be is mutatott Viki zenetanárának akinek ékes dánsággal be is mutatkoztam, mire megkérdezte; te dán vagy és beszélsz svédül?! mondtam neki, hogy nem, magyar vagyok, és picit tudok dánul. azt mondta, nem hiszi el, annyira dán a kiejtésem. én meg röhögtem magamban, és gondoltam Helle - a dántanárnő - majd jót fog röhögni ha elmesélem neki. a koncert után visszamentünk Jancsiékhoz, bemutatták együtt mit tudnak - mármint Viki hegedült, Jancsi zongorázott - aztán elmentünk Marika lányáékhoz, hogy Vikit otthagyjuk húsvétra.
Szombaton már nagyon hideg volt, nem nagyon mentünk sehova, este még a hó is esett, Vasárnap pedig már jöttem haza Helsingorbe.


a képeken fentről lefelé:
Eva és McAlien Tsubasa
Jancsi, Marika, és Viki a házuk előtt
Göteborgi Operaház
Göteborgi részlet a hegyről
Attillio - Viki hegedűtanára
Nate barátom, akivel együtt jöttem hazáig.

újra itthon!

Göteborgból haza, illetve hát Helsingorbe... tegnap Jancsi nevetett is rajtam, amikor mondtam neki, hogy akkor most jövök haza, és nem is értette elsőre. szóval hazértem, az utazas kalandos volt, mivel a sínpályát felujítják, ezért Laholmnál buszra kellett váltani, majd Angelhlmnal vissza vontra, és Laholmnal, a semmi közepén, amíg arra vártam, hogy a busz aljába én is betegyem a csomagom, egyszer csak ismerős hang szólt hozzám, és következő pillanatban már "I can't believe it" -et kiabálva borultunk egymás nyakába Nattel, és volt öröm, és hitetlenkedés, hogyhát ő mit keres ott, és én mit keresek ott, és az emberek csak csodálkozva bámultak bennünket, ahogy percenként megöleltük egymást, így végülis Helsingorig együtt jöttünk, a vasútállomáson újabb hosszú ölelkezés, hogy hamarosan látjuk egymást, aztán ő ment Koppenhágába, én meg jöttem ugye haza. azt az érzést nehéz leírni, amikor a folyóson összefutok Bakhoval, és látom az örömöt az arcán, és aztán Yana, és Simon és Mami is, mind mind megölel, és örölünk egymásnak. és tényleg az érzi az ember, hazaértem.
Göteborg jó volt, képes beszámoló késöbb.

workshop

Global Warm workshop van a héten. ez azt jelenti, hogy különböző topikokra lehetett jelentkezni, és a workshopon pedig elmélyedni a témában. a négyféle lehetőség közül én Soren és Gertrud csoprtjat választottam, ami globalisan fogalkozik a problémával, illetve újabb topikokra bontja, és azokat dolgozzuk fel, így én a Kyoto Agreementtel foglalkozom most még öt másik emberkével egyetemben. mivel a téma elé nagy, és bevallom, semmi kedvem egy újabb dögunalmas pezentációt csinálni, Melissa, Moto meg én kitaláltuk, hogy inkább bemegyünk a vársoba, és csinálunk egy kisfilmet arról, hogy vajon Dániában az emberek mit tudnak az egyezményről, és arról a tényről, hogy a következő Globális felmelegedéssel foglalkozó világkonferencia két év múlva épp Koppenhágában lesz. tehát most jalla jalla; let`s go downtown!

new photos on photoblog!!!

katt a képre

PERFECT DAY

a tokeletes nap. brunch után Orsival kibicikliztünk a seasidera, a nap melegen sütött, és jó volt csak ülni a parton, és nézni a vizet, a hajókat, a hattyúkat, beszívni a tenger sós-hűvös illatát, oh it's a perfect day