és ha most valaki megkérdezi

mire is volt jó ez az egész. hát kész a válasz. nem biztos, hogy kielégítö, de van. volt egy álmom, hogy kipróbáljam magam külföldön. lássam, mennyit is érek én magam, és mire viszem. nem vittem semmire, vagy nem vittem sokra. de túl sok idöt sem adtam magamnak. ugyanakkor nem érzem azt, hogy kudarcot vallottam volna, mert ember maradtam mindíg minden körülmények között, mert tanultam sokat magamról, a világról és arról, hogy vannak tökéletes mini világok - lásd: IPC - de nem szabad úgy ragaszkodni hozzájuk, ahogy én ragaszkodtam, és ezzel függövé váltam, kissé elszakadva a valóságtól. és megtanultam végre azt is, hogy a boldogság az az, ha olyan meberek vesznek körül, akiket szeretek, akik szeretnek, és a béke nem egy másik bolygón keresendö, hanem valahol ott mélyen belül. mert kell kötni a különbékét Istennel / sorssal /magunkkal /a világgal. mindegy, hogyan hívjuk.

most, hogy tegnap végre megmondtam nekik, csak december 17-ig maradok megkönnyebbültem, felszabadultam. három és fél hét. fél lábon is kibirom, és vége. és már most, innen igyekszem szervezni az otthoni új életemet. mert brand new life lesz, az egészen biztos. és az is, hogy máskép fogok látni, értékelni dolgokat mindazzal amit most magam mögött hagyok. söt mi több, ez a blog a december 17én bezár. nem írok bele többet.
egy év az életemböl. egy év. nem sok, de ami történt, és amivel gazdagított, az több, mint ami eddig összesen történt velem.

vannak barátaim a föld ötvenöt különbözö országából, akik sorban küldik a leveleket, menjek meglátogatni öket.
tarozom soha el nem múló ezer meg ezer kötelékkel egy közösséghez, amit IPCnek hívnak, és ami bárhol bármikor a föld bármely pontján egy korábbi, akár ismeretlen diáktól is egy jó szót, egy baráti ölelést, egy csésze teát, egy szelet kenyeret, egy helyet a nap alatt jelent. hálás vagyok, hogy ezt megkaphattam. nem tudom elmondani mennyire.

365 nap megannyi perce,

365 nappal és éj

365-ször ébreszt a reggel,

s a végén hogy számolsz el, elmúlt egy év

volt hajnal volt alkony

volt harc és volt béke

volt méter és tétel

volt könny és mosoly

volt káve volt kifli,

volt sok jó és rossz nap

de mégis hogy számolsz el, elmúlt egy év

szerelem volt

szerelem volt

szerelem volt

szerelem kell

365 nap megannyi perce,

365 nappal és éj

365 nap, s van e rá válasz, a végén hogy számolsz el, elmúlt egy év.

és ott van e ö, és mond számíthat e rád

és tudod e mit jelent a "holtunkig már"

hát eljött az óra, és eljött a perc

hogy ünnepeljünk, elmúlt egy év ahogy eddig sosem!

szerelem volt

szerelem volt

szerelem volt

szerelem kell

szerelem kell

det går fint

minden szépen halad a maga útján, minden jó, kicsit nagy az elhavazás a mosogatás - tanulás - Kristfonak való segítés bermudaháromszögben.
a mosogatósdiról már írta, a tanulásról is - pont tegnap hallottam vissza Sulejmatól, hogy Kristof teljesen oda van meg vissza, hogy mennyit fejlödtem egy hét alatt dánból, és milyen szépen beszélek, bár szerintem borzalmasan szegényes a szókincsem, és megörjít, hogy nem vagyok képes még elég részletesen kifejteni a mondandóm, illetve, ha hadarnak, továbbra sem értek egyetlen kukkot sem, de nyilván ez majd idövel múlik, cserébe a dán tanárnö, Lone rámszolt, hogy nem beszéljek gyorsan, mert a többiek nem értik... vmondjuk ezen jót röhögtem, hogy mindegy milyen nyelv, ahogy két mondatot tudok magamtól, abban a pillanatban hadarni kezdek. nyilvánvalóan a hiányosságaimat próbálom leplezni ezzel, illetve mentális trafficjam-et okozok folyamatosan magamnak, ha nem beszélek elég gyorsan, ami több, mint idegesítö dolog, ha nem vagyok képes kifejezni magam, a kezdö szint miatt.... egyébként is, dugóban ülni semmilyen formában nem bírok, nemhogy mentálisan.

szóval Kristófnak való segítség:

• kirándulás szervezés Louisianaba
• filmszínházunk bemutatja, azaz IPC mozi minden este, ahol felváltva mutatjuk be kedvenc dán filmjeinket (és igen Orsi, a program, amit kirakott a common roomba, úgy van aláírva, hogy Kristof + Bea)
• segíteni a diákoknak a sport programok megszervezésben
• általában véve, segíteni nekik, mindenféle ügyes-bajos dolgaikban

szóval nem mondhatom, hogy unatkozom. egyébként meg jó fej volt, mármint Kristof. mert beszélt Lisevel - aki a dán nyelvi kurzusnak a vetezetöje, és az Aktiv Dansk címü elévülhetetlen bestseller szerzöje - hogy tudja, hogy mondtam Lisenek, hogy augusztus közepétöl szállást keresek hosszútávra Københavnban, és Lise azt mondta, még átgondolja, de legyen olyan kedves, és adjon nekem szobát, és valami kedvezményt is kiverekedett nekem. szóval tegnap ez is kiderült, úgyhogy no more para, hogy nem lesz hol laknom, söt.

most pedig visszadölök aludni. ma Kristof elvitte a többieket kirándulni - ennek örömére szakad az esö, bár az elmúlt pár napban szép idö volt, és még úszni is tudtam a tengerben - forszírozta, hogy menjek én is, de a mindennap hatkor kelös mókatól kicsit álmosabb vagyok a kelleténél, meg egyébként is, most jól esik egy kis unaktivitás. meg leghet, hogy ma meglátogat Nicolaj Andersen barátom, akivel egyszer még útban Románia felé barátkoztam össze, és ö itt járt filmrendezö, most meg fog producer szakra Københvanban, és lám milyen kicsi a világ, mert most költözködik vissza Dániába romániából. jövö héten pedig jön vissza Eva (Németország).

dánul...

beszélni néha rohadtul nehéz. iszonyatosan felidegesít, hogy nem jutnak eszembe a szavak, amiket már ötvennégymilliónyolcszázhuszonyolcezerkilncvenkilencszer megnéztem a szótárban.... persze ilyenkor hülyének érzem magam, meg butának mint egy tök. ráadasul Lise forszírozta, hogy erösebb csoportba menjek, mint ahol tartok, tehát ez most azt jelenti, hogy én vagyok a leggyengébb láncszem, és sokszor egy kukkot nem értek, csak próbálom elcsípni a lényeget, és akkor már nagyjából okés a dolog.
a meló - úgymint mosogatás - pont túlélehető. kb úgy néz ki az átlag napom, hogy felkelek 6.15 kor, reggelit csinálok, megpróbálom az ebédhez való terítéshez a lehető legtöbb dolgot előkészíteni Makonak, megreggelizünk 7.45 és 8.15 között, pontban 8.15 kor felszólítom a koszos edények gyűjtőhelyre pakolására, majd kihajigálom a népet, Makoval elkezdünk mosogatni, én 8.45 kor lelépek, és onnan egyedül övé a terep, mivel nekem már 8.30kor elkezdőtött a dán órám, rohanok, beesek, nem piszkálnak, tudják mi a helyzet, 10.00 - 10.30 ig van szünet, ami kávét-teát jelent, szünet vége előtt öt perccel beszedem a cuccot, gyorsan elmosom, és késve érkezem megint az órára, ahonnan a vége előtt 20 perccel lelépek, mert ebédnél rengeteg a mosatlan konyhani cucc, és ha előtte elmossuk, akkor jobban jövünk ki idővel. ezután segítünk Michaelnek kirakni az ebédet, megesszük, majd 13.15 kor megint kihajigálunk mindenkit, és 14.00 től, ha ügyesek vagyunk, akkor szabadság van elvtársak - ma pl csodák csodája 30 fok, úgyhogy fürdés volt a tengerben, ami Andreas szerint mindegy milyen idő van, egyforma hideg - meg leckeírás, kivéve, ha Kristofnak kell segítenem a délutáni programokban, de az nincs mindennap. továbbá minden hülyeséggel a diákok engem keresnek meg, én meg segítek nekik, ha kizárják magukat, nem találják meg a szobájukhoz tartozó fürdőszobát, a legközelebbi közértet, tengerpartot, belvárost, fogkefét, meg tudja Isten mi mindent még. este csak vacsi utáni mosogatás, meg takarítás van, amivel cc egy óra alatt végzünk ketten, de mar Runa rohadtul rendes volt, és egy nagy csomót segített. azt mondta hova rohajon, a gyerekei a nagymamánál nyaralnak, Garba Jeruzsálemben, ő meg most szalmaözvegy, úgyhogy legalább csinál valamit, meg örömet szerez nekünk. sokszor elgondolkodom Runán... azt hiszem rohadtul nem irigylem őt.

kutyafuttaban

megint elvesztettem az ekezeteket, ugyhogy tessek szepe odakepzelni. melleksen az idot is folyton elvesztem, reggel fel nyolc ota meg sem alltam, meeting meeting hatan, meg megbeszeles megbeszeles hatan, ezen felul prezentaciok homeworkok es hjemmearbejedek hegyekben. nyakunkon a Culture Evening... ha nem irok par napig, attol meg jol vagyok, csak irni nincs idom. majd utolag, igerem bepotolom... egyszer majd. addig nehany alap info tomondatokban

• az ido kicsit huvos, de mar harom napja nem esett igazi eso, csak potyogott kicsit, de nincs hideg cserebe. mondjuk meleg sem. tavasz van.
• a Culture Eveningen negy orszag lesz msot egy regio, Slovenia, Csehorszag, Romania, Magyarorszag
• a musort majd egyszer leirom reszletesen, de most meg nem.
• fogunk fozni is, meg sutni. pogacsa es gulyas rules. meg szalonnasutes.
• meg mindig nem tudom, hogy a fotopalyazatnak van e eredmenye, es ha igen, akkor mi
• tovabbra sincs honvagyam, csak az emberek hianyoznak.
• a dan egyre jobban megy, Soren nagyon sokat segit benne. meg foleg biztat.
  

csok mindenkinet.

sunny day - jeg er fint ;)

Orsi nemsokára megjön, előkerültek az ékezetek, este Katja szülinapjat ünnepeljük, es meg valami meglepetest akarok neki kreálni, megiscsak az egyik legjobb barátom, es öröm van most, és boldog kiegyensúlyozottság, és este fel nyolcig nyolcig világos, és napon száradó ruhák. vegül már szerdán utazom Göteborgba, beszéltem Jancsival is, örül, hogy egy picit többet leszek velük, és már én is várom a találkozást, meg az utazást Katjaval és a két Évával.

este Aisian Culture Evening lesz, hétfőtől szerdáig pedig nincs tanítás, mert a környezetvédelmi workshopok lesznek.
most ha kinézek a kertbe, látom, ahogy Maru, a szobatársam hintázik, a srácok a fűben fekszenek plédeken, és szól az All You Need is Love. béke van.

Manors house


a kert hátsó feléből

jeg er fint - jol vagyok

nem tünem el, jól vagyok, nem voltam további tünteséken, egyszerűen csak rengeteg a tennivalóm, és nem volt időm írni.


szombaton volt Estern Europain CE. nagyon jó volt, rengeteget nevettünk, és Lucie majdnem egfulladt a röhögéstől, amikor az orosz himnusz ment CDről csak zenével, és elkezdtem magyarul énekelni, mert csak erre a szövegre emlékszem. a CE után volt hatalmas buli.

vasánap voltam a STOP ADIS kampánynak pénzt gyűjteni, 457 DKK sikerült összetarhálnom, Lucie örült. a teljes IPC csapat olyan 4000 DKK körűl gyűjtött, úgyhogy volt örömködés. este új MS csoport érkezett, este segítettem Wintanának körbevezetni és megmutogatni nekik, hogy mi hol van, utána a Vasárnapi Kristof féle mozi a Csoda Krakkoban volt, amit nekem kellett bemutatni a többieknek, elég sokan eljöttek és tetezett is nekik.

tegnap is valahogy összejöttek a dolgok, egyrészt a laborban dolgoztam, másrészt segítettem Olynak - amcsi lány - a kontjait nagyítani, aztán este coffe mix volt az MS csoporttal, ahol host voltam, és hirtelen el is múlt a nap. még lenéztem a student kitchenbe, ahol épp Sergio búcsúbulija volt, és olyan fél kettő körül már sikerült is aludni menni. ma reggel persze korán kelés, és most is futok tovább, Rolnadonak kell segítenem, meg kórus is lesz mindjárt, ezen kívül még Simon megkért, hogy tartsak egy "hogyan készítsünk filmet" prezentációt a study circle keretében, úgyhogy még arra is készülnöm kell prezentációval miegymással, szombaton perfomrance night lesz, amire szintén próbálunk, egyeztetünk, vasárnap pedig az én drága Zurám visszamegy Japánba, én meg minden valószínűség szerint új szobatársat kapok, amitől kicsit tartok... egyszóal ha most napokig megint nem írok, akkor nem kell aggodni, nem vagyok beteg, nem raboltak el az ufo, csak borzalmasan busy vagyok a heten.