two weeks left

két hét van hátra a félévből. az egész úgy repült el, mint egy álom. egy hát tanítás már csak, és az utolsó héten már csak a performance nightra, és a kiállításainkra készülünk, meg nyilván a búcsúra. vannak akik maradnak Dániában, és vannak, akik körbelátogatják a barátokat, meg utazgatnak még egy kicsit. teljesen irreális, hogy máris vége. olyan tisztán emlékszem még az első napra, az első impulzosokra, mintha tegnap lettek volna, vagy öt perccel ezelőtt.

ma egyébként brunch után röpladáztunk, filmet néztünk, majd megint röplabda, és újabb film következett a vacsora után, végül, mivel valaki eltüzelte a tűzrakóban összegyűjtött fát, a ma esti tábortőz (is) elmaradt, és végül a commonroomban begyújtottunk a kandallóba, és Jóbarátokat néztünk egymás ölében fekve. persze a mai napra egészen más terveim voltak, mint ahogyan alakult, de jó volt így is. holnap life stories last session. tehát délután nincsenek óráink, de reggel lesz dráma Sørennel, meg world cinema Kristoffal, és segitek Mariannának megtratani a magyar filmes prezentációt, és rohanok a term-tshirtoket intézni, meg a fél, vagy az egész életem. ez van.

135. nap

ma elrohantam pológyárba a term-tshirt intézni, este fotóztunk Juan Carlossal, most is rohannom kéne, de valahogy írnék is, közben meg minden amit leírok azonnal közhellyé válik...
Søren adott az egyik schatchben egy nagyobb szerepet, amit majd a peromrance nighton fogunk bemutatni. nem érzem benne magam jól, nem szeretek színpadon állni, mondtam is neki, meg kértem is, de hajthatatlan. és folyton csak mosolyog, és cinkosság van a szemében, leszerelhetetlen. Juan Carlos erősen presszionál, hogy csináljunk együtt valamit a performance nightra, aminek örülök, mert jó barátok lettünk, és valahogy egészen fura mód félszvakból is megért...

term t-shirt

holnap kell leadnunk a term-tshit tervek, amit aztan megszavaznak az emberek - vagy nem. megmutattam a projectetem Juan Carlosnak ma, akinek nagyon tetszett, es megkert, hogy az egeszbol, az otlettol a megvalositasig csinaljak egy prezentaciot a foto orara. a velemenyek nem egysegesek, es erdekes volt hallgatni, hogy mennyire megoszlanak a velemenyek.



egyebkent ma reggel veszett hideg volt, mostmar jo ido van, bar kicsit esore all. ket nap mulva jon Anyuka, es addig helyre kell raznom a magyaromat. azon kapom magam folyton, hogy csalok, es olyanokat mondok, hogy rekognizlom, meg nem lehet koinszidensz. megorulok...