mostmár, hogy egy hete itthon vagyok, lassan kezdek visszaszokni, és nem kérek elnézést a buszon a angolul, meg dánul. jó újra megölelni a családot, a barátokat, végigjárni a régi helyeket. csütörtökön megyek vissza. itthonról haza.
eljött a perc,
sorsváltozás,
vagy most vagy soha,
mindegy, hogy csoda vár,
vagy más,
félned nem kell,
ez a végső határ,
itt állsz a célnál,
mégsem volt légvár,
megtennéd százor is,
így van jól!
Ingen kommentarer:
Send en kommentar