szeretem a kezemen a vegyszerek szagát. szeretem az érzést, amikor a hívótankból kiveszem a filmet, és ott vannak rajta a képeim. szeretem nézni a száradó hosszú cellulolid csíkokat, ahogy a vízcseppek lassan semmivé válnak. szeretem az érzést, amikor egy képről már a negatívon látom, igen, pont így képzeltem el. és szeretem az érzést, hogy készen vagyok, az ezüst, a por és a fény meg én, bár még csak ismerkedünk, barátok vagyunk...
onsdag, februar 14, 2007
Abonner på:
Kommentarer til indlægget (Atom)
2 kommentarer:
Már megijedtem mikor elkezdtem olvasni, hogy netán csak nem a tisztitószerekről beszélsz. De hamar ráébredtem, hogy minden rendben van Veled.
Puszi
Anya
Barátok? Ugyanugyan! Ez igaz szerelem! :-)
Send en kommentar