day 21 mégegyszer

szóval ma megint későn kelés, brunch, mosogatás, aztán tanultam kicsit, majd life story sessiont megtartottuk Runáva, mivel amikor csütürtükön lesz mindenkinek, ő sajna nem lesz itt. nagyon helyes volt, nem a suli épületében, hanem az iskola telkén álló házukban várt bennünket, sütött nekünk goffrit, csinélt teát, palacsintát, és beszélgettünk. első körben a nagyszülőkről illetve dédnagyszülőkről, tehát a gyökerekről van szó - a késöbbi alkalmakkor majd eljutunk a szülőkig, ileltve saját magunkhoz és a jövőképünkhöz. érdekes volt hallgatni, hogy pl Tom nagyapja archeológus volt, és össze-vissza utazgatott, majd a II. Világháború alatt hős dán ellenálló volt, Elizabeth nagyszülei akkoriban vándoroltak ki Canadába, Koji nagyszülei épp hogy megmenekültek az atombombától, mert a háború vége előtt pár nappal hagyták el Hiromsimát, Melissa családja egy jobb élet reményében Mexicoból vándolrult be az USAba, az én tipikus kelet-közép európai sztorimat pedig mély megdöbbenéssel hallgatták, késöbb Elizabeth megjegyezte, hogy ő azért tudta, hogy voltak durva dolgok, meg zsidóüldözés, de amikor megnézte a Schindler Listját, akkor ugyan megrendítő volt a film a számára, de érthetetlen is,viszont most, hogy nagyjából felvázoltam neki a korabeli helyzetet, kicsit tisztábbá vált a kép, bár ettől nem lett boldogabb, sőt saját bevallása szerint, végtelenül szomorú, hogy ez nem egyedi eset volt kelet-közép európában, hnem nagyjából minden családban akad egy ilyesmi történet valakiről, aki nem jött vissza a háborúból, hadifogságból vagy lágerből. mindenester érdekes, hogy mennyi sors, és mind mind egy új szempontot jelent, a mára nézve.

vacsora után Kristóf féle mozizás volt - Thank You for the Smoking - vicces volt. a film után még beszélgettünk kicsit Nikolajjal meg Wintanával, aztán mindenki visszavonult, én meg mostam kicsit Zurával, most meg alvás lesz. hulla fáradt vagyok.