15

reggel alig bírtam felkelni, a reggelit el is aludtam, aztán épp hogy beestem Kristof órájára, de legalább ma már meg mertem szólalni, és ráadásként hangom is van valamicske. sőt. konkrétan tudok újra beszélni. Morning Fellowship több is volt, mint vicces. az ötven fős MS Group elfoglalta az egész Common Roomot, úgyhogy mi kiszorultunk kicsit, de végülis megvolt, a dolog, meg utána a szokásos hétfői takarítás is. ma volt megint Photography, kicsit beszéltünk a képszerekeztés aranyszabályairól, aztán Lucie mindenkinek adott egy kis papírt, és az órán elhangzott valamelyik szabályt, pl horizont elhelyezése, sorozatos motívum, kis fő motívum nagy térben, úgyhogy az óra hátralevő részét a szabadban töltöttük, ami jó volt, emrt ma gyönyörűen sütött a nap egész nap, és elég meleg is volt. a közeli tengerpartra akartam kimenni fotózni, Lucie ki is adta a bringák kulcsát, és mi neki i indultunk Tsubabsaval meg Yanával, de végül a városban, meg a kikötőben értünk partot, amire nem számítottam, mert egyrészt, viszonylag messze van, másrészt, és klasszik elhagyott téli tengerpartot akartam, ami a kikötőben nincs ugyebár. a várso felé még jó bírtam a tempót, de visszafelé - hegynek fel - majd meghaltam. mondjuk a hegy erős túlzás, viszont a helyzet az, hogy az iskola egy kisebb dombtetőn áll, és helyi adottságokhoz képest viszonyalg meredeken fut felfelé az út, de megküzdöttem vele, és utna hősnek éreztem magam. tüdőtlen hősnk, de hősnek. rendesen elfárdatam, és egyébként csodák csodája, de amint az épületben voltam, jobban is lettem, és végül is az van, hogy már csak köhögök, úgyhogy holnap elmegyek a gyógyszertárba és veszek valami köhögés csillapítót, ami végre kihoz ebből a szarból. délutén dupla dán órám volt. eléggé elfáradtama bringázásban, úgyhogy nem voltam a toppon, Simon meg mosolygott rajtam, hogy mennyire elvesztettem a fonalat. a múlt heti okostojésságom nyomokban sem volt meg, amire csütörtökön még simén válaszoltam, arra ma csak buta üres tekintettel meredtem, hogy vajon mit is jelent. panaszkodtam is Nikoljanak, hogy nem fog az agyam, és minden kiesett belőlle, de mondta, hogy semmi gáz, holnap, vagy pénteken átvesz velem mindent, és meglátom, hogy mjad eszembe jutnak a dolgok, meg addigra jobban is leszek, és ha a köhögés nem rázza össze a fejem, majd kitisztulnak a dolgok.


ma egyébkén jött három új diák Vietnémból - Ná, Cse, és To, - To elég zárkózott, Cse aranyos, de alig pötyög angolul, Ná val csak a köszönésig jutottunk. ma egyébként véglegesíteni kellett a tárgyainkat, és én végül a Body, Mind & Spirit et leadtam, így végül csak harminckét órám van egy héten, ami pont elég.

most nemsokára Coffe Mix lesz az MS Grouppal közösen. ugye mi hívjuk meg őket, és így oldódanak a dolgok, ami jó lenne, mivel egyelőre súlyosan szeparálja mind a két fél magát, és ettől mi továbbra is kicsit furán érezzük magunkat az úgymond "saját" közegünkben.

fotókat holnap rakok fel, most megyek, és megváltom a világot.