egészen jó hely. kicsit túl sok a legújabb BMW terepjáró, meg az egy före esö Benetton bolt, de okés. a csalad továbbra is okés, Marcussal egyre jobban kijövök, szoktunk együtt mesekönyvet nézegetni, lufival labdázni, és imádja amit fözök, csakúgy mint a többiek. azt hiszem addiktok lettek a föztömtöl. egyébként vasárnap este, amikor hazértem, Bettina úgy fogadott, hogy mennyire fura volt, hogy nem vagyok ott, meg hiányoztam ám nekik, és hát elmulaszottam Claus öccseit, akik pedig milyen kiváncsiak voltak rám. hát ez van. így jártak, majd legközelebb talán...
a hétvége jó volt, illetve hát volt sok könny, merthogy Juan Carlos megy haza szerdán Mexicoba, és hát hiányozni fog. búcsúajándékként kapott tölem egy halom Bountyt, mivel az a kedvence és Mexicoban nem lehet kapni egyáltalán.mondtam is neki. "még a nyáron, egyszer, amikor rossz kedved volt, én épp mentem a boltba, és elöttemegkérdeztelek, hozzak e neked valamit.és akkor te fanyar humorral azt válaszoltad, hogy egy darab boldogságot szeretnél, én meg hoztam neked egy nagy Boutnyt. soha nem fogom elfelejeteni a hálás tekintetedet, és a mosolyodat, egm örömöd. ez volt a mi kis játékunk, a Boutny, a welcome home postitiek az ajtón. mostmár nem vagy rosszkedvü, mert Karloine itt van neked, és látom, és örülök, hogy boldog vagy, hogyboldogok vagytok. de ha épp nem sütne olyan fényesen a nap, hát itt ez a kis csomag boldogság. oszd be ügyesen." és akkor odaadtam. ö meg átölelt, és éreztem,ahogy a könnyei a vállamra csurognak az arcáról, és az enyimek is hullottak böven. nem is mondtam, hogy good bye. egy see you soonban maradtunk.
tirsdag, oktober 09, 2007
Charlottenlund
Etiketter:
au-pair,
Bettina,
Claus,
IPC,
IPC famlily,
Juan Carlos,
just say goodbye,
munka
Abonner på:
Kommentarer til indlægget (Atom)
Ingen kommentarer:
Send en kommentar