most, hogy tegnap végre megmondtam nekik, csak december 17-ig maradok megkönnyebbültem, felszabadultam. három és fél hét. fél lábon is kibirom, és vége. és már most, innen igyekszem szervezni az otthoni új életemet. mert brand new life lesz, az egészen biztos. és az is, hogy máskép fogok látni, értékelni dolgokat mindazzal amit most magam mögött hagyok. söt mi több, ez a blog a december 17én bezár. nem írok bele többet.
egy év az életemböl. egy év. nem sok, de ami történt, és amivel gazdagított, az több, mint ami eddig összesen történt velem.
vannak barátaim a föld ötvenöt különbözö országából, akik sorban küldik a leveleket, menjek meglátogatni öket.
tarozom soha el nem múló ezer meg ezer kötelékkel egy közösséghez, amit IPCnek hívnak, és ami bárhol bármikor a föld bármely pontján egy korábbi, akár ismeretlen diáktól is egy jó szót, egy baráti ölelést, egy csésze teát, egy szelet kenyeret, egy helyet a nap alatt jelent. hálás vagyok, hogy ezt megkaphattam. nem tudom elmondani mennyire.
365 nap megannyi perce,
365 nappal és éj
365-ször ébreszt a reggel,
s a végén hogy számolsz el, elmúlt egy év
volt hajnal volt alkony
volt harc és volt béke
volt méter és tétel
volt könny és mosoly
volt káve volt kifli,
volt sok jó és rossz nap
de mégis hogy számolsz el, elmúlt egy év
szerelem volt
szerelem volt
szerelem volt
szerelem kell
365 nap megannyi perce,
365 nappal és éj
365 nap, s van e rá válasz, a végén hogy számolsz el, elmúlt egy év.
és ott van e ö, és mond számíthat e rád
és tudod e mit jelent a "holtunkig már"
hát eljött az óra, és eljött a perc
hogy ünnepeljünk, elmúlt egy év ahogy eddig sosem!
szerelem volt
szerelem volt
szerelem volt
szerelem kell
szerelem kell
Ingen kommentarer:
Send en kommentar