beszélni néha rohadtul nehéz. iszonyatosan felidegesít, hogy nem jutnak eszembe a szavak, amiket már ötvennégymilliónyolcszázhuszonyolcezerkilncvenkilencszer megnéztem a szótárban.... persze ilyenkor hülyének érzem magam, meg butának mint egy tök. ráadasul Lise forszírozta, hogy erösebb csoportba menjek, mint ahol tartok, tehát ez most azt jelenti, hogy én vagyok a leggyengébb láncszem, és sokszor egy kukkot nem értek, csak próbálom elcsípni a lényeget, és akkor már nagyjából okés a dolog.
a meló - úgymint mosogatás - pont túlélehető. kb úgy néz ki az átlag napom, hogy felkelek 6.15 kor, reggelit csinálok, megpróbálom az ebédhez való terítéshez a lehető legtöbb dolgot előkészíteni Makonak, megreggelizünk 7.45 és 8.15 között, pontban 8.15 kor felszólítom a koszos edények gyűjtőhelyre pakolására, majd kihajigálom a népet, Makoval elkezdünk mosogatni, én 8.45 kor lelépek, és onnan egyedül övé a terep, mivel nekem már 8.30kor elkezdőtött a dán órám, rohanok, beesek, nem piszkálnak, tudják mi a helyzet, 10.00 - 10.30 ig van szünet, ami kávét-teát jelent, szünet vége előtt öt perccel beszedem a cuccot, gyorsan elmosom, és késve érkezem megint az órára, ahonnan a vége előtt 20 perccel lelépek, mert ebédnél rengeteg a mosatlan konyhani cucc, és ha előtte elmossuk, akkor jobban jövünk ki idővel. ezután segítünk Michaelnek kirakni az ebédet, megesszük, majd 13.15 kor megint kihajigálunk mindenkit, és 14.00 től, ha ügyesek vagyunk, akkor szabadság van elvtársak - ma pl csodák csodája 30 fok, úgyhogy fürdés volt a tengerben, ami Andreas szerint mindegy milyen idő van, egyforma hideg - meg leckeírás, kivéve, ha Kristofnak kell segítenem a délutáni programokban, de az nincs mindennap. továbbá minden hülyeséggel a diákok engem keresnek meg, én meg segítek nekik, ha kizárják magukat, nem találják meg a szobájukhoz tartozó fürdőszobát, a legközelebbi közértet, tengerpartot, belvárost, fogkefét, meg tudja Isten mi mindent még. este csak vacsi utáni mosogatás, meg takarítás van, amivel cc egy óra alatt végzünk ketten, de mar Runa rohadtul rendes volt, és egy nagy csomót segített. azt mondta hova rohajon, a gyerekei a nagymamánál nyaralnak, Garba Jeruzsálemben, ő meg most szalmaözvegy, úgyhogy legalább csinál valamit, meg örömet szerez nekünk. sokszor elgondolkodom Runán... azt hiszem rohadtul nem irigylem őt.
a meló - úgymint mosogatás - pont túlélehető. kb úgy néz ki az átlag napom, hogy felkelek 6.15 kor, reggelit csinálok, megpróbálom az ebédhez való terítéshez a lehető legtöbb dolgot előkészíteni Makonak, megreggelizünk 7.45 és 8.15 között, pontban 8.15 kor felszólítom a koszos edények gyűjtőhelyre pakolására, majd kihajigálom a népet, Makoval elkezdünk mosogatni, én 8.45 kor lelépek, és onnan egyedül övé a terep, mivel nekem már 8.30kor elkezdőtött a dán órám, rohanok, beesek, nem piszkálnak, tudják mi a helyzet, 10.00 - 10.30 ig van szünet, ami kávét-teát jelent, szünet vége előtt öt perccel beszedem a cuccot, gyorsan elmosom, és késve érkezem megint az órára, ahonnan a vége előtt 20 perccel lelépek, mert ebédnél rengeteg a mosatlan konyhani cucc, és ha előtte elmossuk, akkor jobban jövünk ki idővel. ezután segítünk Michaelnek kirakni az ebédet, megesszük, majd 13.15 kor megint kihajigálunk mindenkit, és 14.00 től, ha ügyesek vagyunk, akkor szabadság van elvtársak - ma pl csodák csodája 30 fok, úgyhogy fürdés volt a tengerben, ami Andreas szerint mindegy milyen idő van, egyforma hideg - meg leckeírás, kivéve, ha Kristofnak kell segítenem a délutáni programokban, de az nincs mindennap. továbbá minden hülyeséggel a diákok engem keresnek meg, én meg segítek nekik, ha kizárják magukat, nem találják meg a szobájukhoz tartozó fürdőszobát, a legközelebbi közértet, tengerpartot, belvárost, fogkefét, meg tudja Isten mi mindent még. este csak vacsi utáni mosogatás, meg takarítás van, amivel cc egy óra alatt végzünk ketten, de mar Runa rohadtul rendes volt, és egy nagy csomót segített. azt mondta hova rohajon, a gyerekei a nagymamánál nyaralnak, Garba Jeruzsálemben, ő meg most szalmaözvegy, úgyhogy legalább csinál valamit, meg örömet szerez nekünk. sokszor elgondolkodom Runán... azt hiszem rohadtul nem irigylem őt.
Ingen kommentarer:
Send en kommentar